Azerbajdzsán, a népek mozaikja - focus

http://hu.euronews.com/ A Kaukázus több mint 50 népcsoport és számos hitrendszer keresztútjában fekszik. Ortodox keresztények, síita, szunnita muzulmánok és zsidók otthona ez a bábeli vidék, ahol 30-40 nyelven folynak akadálytalanul a hétköznapok. De ez nem volt mindig így.
Az etnikai sokszínűség Azerbajdzsán talán legnagyobb próbatétele.

Nem véletlen, hogy az ENSZ Világfórumának idei találkozóját éppen Bakuba hívták össze, hiszen az öt kontinens vallási és társadalmi vezetői ugyanarra keresnek választ, amire a helyiek már évszázadok óta.

Alistair MacDonald, anglikán pap úgy fogalmaz, hogy a nemzetek sokszínéségét nagyon nehéz összebékíteni a globalizációval.
Szerinte az a legnagyobb feladat, hogy a globalizáció közepette ne húzzunk egyenruhát a világra. Miután ez nem nagyon megy, érthető, hogy a különböző kultúrák ellenséges beavatkozásnak élik meg azt, ami eredetileg az élet könnyebbé tételét szolgálná. Ezért annyira fontos megtalálni a módját, hogyan tarthatjuk életben a helyi hagyományokat úgy, hogy közben senki ne maradjon magára.


A kaukázusi Kinalig ennek nagyszerű példája. A 2300 méter magasan épült falu Európa legrégibb magashegységi települése. A kettisek lakják, akiknek nyelvében ugyan mára sok az azeri jövevényszó, de életük ma is őseik szokásai szerint alakul. Kinalig körülbelül 2,5 ezer lakosa szunnita muzulmánként él a síita többségű, alapvetően világi Azerbajdzsánban. Nekik valahogy sikerült kialakítaniuk megtagadhatatlan örökségüknek és a világ elkerülhetetlen változásának egyensúlyát.

Egy helyi férfi arról beszél, hogy itt mindenkinek egyformán fontosak azok a hagyományok, amelyek, ki tudja már, hány generáción át vándoroltak szülők és gyerekek között. És ez érthető, hiszen ez a falu hatezer évvel ezelőtt épült, úgyhogy szerinte szentségtörés lenne hátat fordítaniuk egy ilyen történelemnek. Hozzáteszi, hogy ez egész Azerbajdzsánnak fontos, mert azt mutatja, hogy ebben az országban egy ilyen pici kisebbségnek is van lehetősége a fennmaradásra.

Kinalig természeti adottságainak köszönheti, hogy mára a kirándulók és a hegymászók paradicsoma. Az itteniek közül sokan próbálkoznak azzal, hogy szállást, ellátást kínálnak az átutazóknak.


Az ország északi részén fekszik a húszezres város, Kuba. Zsidó negyedének lakóit a helyiek Dagjahudiként emlegetik, az emlékiratok hegyvidéki zsidóknak nevezik őket. Nyelvükben a farszi, a héber és a török keveredik egymással.

Az itt élő zsidók hagyománya szerint a perzsák révén kerültek a mai Azerbajdzsánba, mégpedig a babiloni fogság után, tehát i.e. 500 körül telepedtek le a hegyvidéken. A városba csak évszázadokkal később, az 1700-as évek elején költöztek be. Azóta is békességben élnek az azeri muzulmánokkal.

Rabbijuk szerint a konfliktus, amely megosztja a Közel-Keletet, időleges. Azt mondja, ők egy tőről fakadnak a muzulmánokkal, egy gyökérből táplálkoznak hagyományaik, és ezzel errefelé mindenki tisztában van.

A zsidó közösség szoros kötésben éli mindennapjait. Rendszeresen összejárnak, megbeszélik egymással saját problémáikat, és időről időre megvizsgálják más közösségekhez fűződő viszonyukat is.

Elöljárójuk, a nyolcvanéves Borisz Szimandujev rendszeresen összejár a muzulmánok imámjával. Jól megfér egymással a két közösség, de ennél többről nincs szó, vagyis az, hogy egymással házasodnának, nagyon ritkán fordul elő.

Az imám 1995 óta vezeti az itteni muzulmán közösséget, azóta dolgozik a zsidó főrabbival azon, hogy a két közösség békében, sőt jó viszonyban legyen egymással.

Ezt a főrabbi is megerősíti, de hozzáteszi, hogy vegyesházasság csak elvétve fordul elő. Azt nem állítja, hogy még sosem látott ilyet, de páldát mondani nem tudna.


Az ENSZ Világfórumának bakui konferenciája a legjobb helyen van Bakuban. Hisz akárcsak a helyiek, a tanácskozás résztvevői is azon dolgoznak, hogy különböző kultúrák mindenféle kényszer nélkül, szabadon éljenek egymás mellett, sőt egymáshoz kapcsolódva még akkor is, ha kétségtelen, hogy az etnikai konfliktusok még sok helyen megoldhatatlannak tűnő problémát jelentenek. Még itt, a Kaukázusban is.

Ez az az üzenet, amelyért a Kultúrák Közötti Párbeszéd Világfóruma felelősséget vállalt 2001-ben.

Find us on:
Youtube http://bit.ly/zr3upY
Facebook   / euronews.fans  
Twitter   / euronews