1904 - 1914 - Párizs - Nagybánya - Kiállítás megnyitó a Virág Judit Galériában ...

A Virág Judit Galériában, Virág Judit és Kelen Anna, a Galéria művészettörténésze 2018. október 25-én ünnepélyesen megnyították a francia fauve festészet által inspirált, Párizsban és Nagybányán dolgozó fiatal, magyar festő generáció festészetét bemutató kiállítást, amely október 26. és november 18. között lesz megtekinthető a Virág Judit Galériában.

Nagybánya - Párizs 1904-1914, Vadak és Neósok ...

1905-ben, Párizsban, a Grand Palais Őszi Szalonjának külön termében, a „vadak ketrecében” kiállító Derain, Vlaminck, Manguin és Matisse óriási felháborodást keltettek. A fiatal művészek képeinek merész ecsetvonásai, és harsogó, lángoló színei sokkolták a látogatókat. Az európai festészet megújult; megszületett az első jelentős modern irányzat, a fauvizmus.

Nagybánya - Párizs 1904-1914 - A tüzes színek forradalma ...

Czóbel Béla, akit a francia fauve-ok ténylegesen befogadták maguk közé, kulcsszerepet játszott a magyar fauve-izmus létrejöttében. Az ő hatására utaztak többen Párizsba, hogy az új stílust tanulmányozzák, majd hosszabb-rövidebb ideig a fauve festészet elkötelezettjeivé váltak.

Ziffer Sándor, Tihanyi Lajos, Boromisza Tibor, Galimberti Sándor, Huszár Vilmos, valamint a Matisse tanítványok, Perlrott Csaba Vilmos, Dénes Valéria és Bornemisza Géza gyorsan elsajátították az új stílust. Telente a fiatal magyar festők a párizsi akadémiákon és a szabadiskolákban képezték magukat francia kollégáikkal együtt, és műveikkel rendszeresen szerepeltek a Függetlenek és az Őszi Szalon tárlatain. Magukkal hozva modern szemléletüket, nyaranta visszatértek Nagybányára Párizsban festett vásznaik egy részével. Új látásmódjuk, harsány, friss stílusuk felkavarta a honi művészeti életet, amely végül a nagybányai alapítók és a fiatalok közötti konfliktus kiéleződéséhez, majd a „neósok” különválásához vezetett.

A magyar vadak túllépve a hagyományos naturalista alapú művészetszemléleten, új szín és formakultúrát teremtettek a magyar festészetben.

A nagybányai neós mozgalom Czóbel Béla utolsó nagybányán töltött esztendejében, 1906-ban indult. Az alapító nemzedék addigra túljutott művészetének csúcspontján, plein-air naturalizmusukat meghaladta az idő. Czóbel ezen a nyáron érkezett Nagybányára Párizsból hozott friss képeivel, amelyek a fiatal nemzedék számára revelációként hatottak, de a változásokra fogékony Iványi Grünwald Bélát leszámítva, az alapító atyákból megütközést váltottak ki. Nem nézték jó szemmel a kibontakozó neós mozgalmat, ugyanis a természetelvű festészet elárulását látták a harsány színvilágú, torzított formákkal, elrajzolásokkal is operáló festészetben.

München helyett Párizs felé orientálódó fiatalokat nem lehetett megállítani. A neósok festészetében, a nagybányai hagyományoknak megfelelően, elsősorban a természeti látványból kiinduló tájképek és aktok kaptak hangsúlyos szerepet, azonban a festők soha nem merészkedtek el a természet színeinek teljes átírásáig mint francia társaik, hanem inkább csak leegyszerűsítették, és egyben felfokozták a színeket. A neósok Párizsban festett képei merészebbek voltak, mint abban az években festett nagybányai vásznaik.

A magyar vadak nem tömörültek közös csoportba, mint francia társaik, de utat nyitottak az első magyar avantgárd művészcsoport felé. 1909-ben megszületett a Nyolcak és még ebben az évben kivonult Nagybányáról Iványi Grünwald Béla, magával csábítva többek között a két Matisse-tanítványt, Perlrott Csaba Vilmost és Bornemisza Gézát. A legmarkánsabb neósok közé tartozó Ziffer Sándor és Boromisza Tibor hűek maradtak Nagybányához, míg mások, Galimberti Sándor, Dénes Valéria, illetve a Párizsban letelepedett Réth Alfréd már a kubizmus eredményei felől tájékozódtak.

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.