Generációk a kamera mögött / Szabó Gábor, Erdély Mátyás, Fecske Flóra & Szemerey Bence / Mozinet

Július 20-án premier előtt vetítettük a Gaucho Gaucho című, új filmünket, az ország egyik legnagyobb vásznán, a Corvin Mozi Korda termében. A vetítést egy operatőri kerekasztal követte, ahol több generáció kivételes magyar operatőrei osztották meg gondolataikat a film képi világáról, és a közös hivatásukról, más-más szemszögből. Szabó Gábor, Erdély Mátyás és Fecske Flóra vendégekkel Szemerey Bence beszélgetett.

A Mozinet új bemutatója a Calchaquí-völgyi gaucho közösségben játszódik, ahol a természetet tisztelő cowboyok és cowgirlök még mindig úgy vágtatnak lóháton, mintha száz évvel ezelőtt megállt volna az idő. Minden generációnak megvan a maga szerepe, legyen szó a helyi énekesről, a marhacsordákat terelő fiatalokról vagy a tapasztalt vénekről. Ebben az egyszerre szerető, összetartó, mégis nyers környezetben a tinédzserlány Guada elszántan küzd, hogy elismerjék a férfiak uralta rodeó világában. A Gaucho Gaucho minden kockája mozivászonra termett. A film lenyűgöző képekkel mutatja be a városi ember számára már-már felfoghatatlan szabadságban élő argentin közösség mindennapjait.

„Én nem hiszek abban, hogy ilyen szabályok szerint kéne korlátozni magát egy alkotónak.”

A film műfaji besorolásával kapcsolatban Erdély Mátyás kifejti, szerinte az alkotói szabadság megengedi, hogy egy film szabadon mozogjon a dokumentumfilm és a játékfilm határán, a lényeg, hogy a választott forma vizuálisan erőteljes legyen. Operatőrként inspirálónak tartja a filmet, mert hisz abban, hogy a jól használt, erőteljes képek önmagukban is rendkívüli erővel bírnak, ahogy azt a némafilmek példája is bizonyítja.

„A Gaucho Gaucho eltökélten fix képben gondolkodik, egy dokumentumfilmben, ahol megszoktuk, hogy a kamera össze-vissza improvizál és megy az adott szituációval, és alkalmazkodik a helyzethez. Itt pedig pont fordítva történik, itt a helyzetet alkalmazták a képhez.”

Szabó Gábor lenyűgözőnek tartja, hogy a Gaucho Gaucho szakít a dokumentumfilmekre jellemző képi esetlegességgel, és milliméterpontosan komponált, mozdulatlan beállításokat használ, amelyekhez a valóság alkalmazkodik. Ez operatőrként, számára szokatlanul merész döntés. A film vizuális világa egyszerre idézi a régi fekete-fehér filmek tónusát és használ szuper részletgazdag digitális képeket, míg a történetmesélés letisztultsága – akár egy-két beállításban megmutatott rövid történésekkel – erősen játékfilmes hatású.

„Én az az operatőr vagyok, hogy amikor kimondják, hogy »Cut!« és fenn van egy jó optika a gépen, akkor én még odamegyek a függönyhöz, és felveszem, ahogy fújja a szél, meg a legyet az ablakon, meg még egy totált, meg kifordulok az ablakon, mert én azt érzem, hogy sok filmnek az a halála, hogy nem lélegzik.”

Fecske Flóra szerint sok film azért nem működik igazán, mert minden képe túlzottan a történet szolgálatába áll. Szerinte szükség van olyan atmoszférateremtő képekre is, amelyek teret adnak a film lélegzésének. Operatőrként ösztönösen keresi ezeket a pillanatokat, akár a forgatás közben, két beállítás között is elcsíp még egy lebbenő függönyt vagy egy legyet az ablakon, mert tapasztalata szerint ezek a képek gyakran jól jönnek a vágás folyamatában.

„Szerintem kompozíciós szempontból az egyik legérdekesebb jelenet - ami nyilván egy úgynevezett »happy accident« lehetett - amikor elkezdi a lány megszelídíteni a lovat a kép szélén, és pontosan a kép közepére sikerül berángatnia, ahol végül ott is marad a ló. Ezt nyilvánvalóan nem tudták a lóval előre leegyeztetni.”

Szemerey Bence többek között azt is kiemelte, hogy a nagyon pontos, fix kompozíciók mellett néha örömteli véletleneket is láthatunk a filmben. Szerinte az egyik legizgalmasabb jelenet a filmben az, amikor a lány a kép széléről a lóval együtt egy teljesen centrális kompozíció közepébe kerül. Ez a spontán történés különösen izgalmas egy ennyire középre komponált anyagban. Úgy véli, ez remek példa arra, hogyan válhat egy meg nem tervezhető mozdulat tökéletesen harmonikussá a vizuális koncepcióval.

A beszélgetésben szóba kerül még:
Dokumentumfilm és fikció határvonalai
A „szép kép” szerepe dokumentumfilmben
Fotográfia és filmművészet kapcsolata

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés meghallgatgató a Mozinet Youtube csatornáján és a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.

A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook:   / mozinet  
Instagram:   / mozinetfilmek  
TikTok:   / mozinet.tiktok  
YouTube:    / @mozinet  
Spotify: https://open.spotify.com/show/0htXZSj...
Apple Podcast: https://podcasts.apple.com/us/podcast...
Google Podcast: https://podcasts.google.com/feed/aHR0...
Weboldal: https://mozinet.hu