Jan.17:A Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig, AZ ÁRNYÉKFLOTTA TANKEREIRE EGYRE TÖBB HELYEN VADÁSZNAK

Klikk a linkre a csatlakozáshoz: 🟠 EXKLUZÍV VIDEÓK a Patreon tagok számára:   / membership   🔴 EXKLUZÍV VIDEÓK a Youtube tagok számára:    / @rfu_hu  

A Magyarország szuverenitását is fenyegető terrororoszország teljes körű inváziójának 1424. napján az árnyékflottát érintő, az utóbbi időben lezajlott fontos eseményekről számolunk be.
Az Ukrajna partjaitól távol zajló események azt szemléltetik, hogy az orosz háborús gazdaságra történő nyomásgyakorlás módja változik. Az utóbbi néhány napban két távoli tengeren végrehajtott akció mind időzítésben, mind hatásban összhangban volt egymással.
Az Egyesült Államok és Ukrajna szinte egy időben, de földrajzilag egymástól távolt mért csapást az oroszok tengeri logisztikájára. A Karib-térségben az amerikai erők lefoglalták az Olina nevű tankert: egy ország nélküli, hamis zászló alatt közlekedő árnyékflotta-hajót, amely több szankciós listán is szerepelt. Ezzel egy időben a Fekete-tengeren, Törökország északi partjai közelében dróntámadás ért egy Oroszország felé tartó tankert, amely olyan súlyosan megrongálódott, hogy kénytelen volt megállni, segítséget kérni, és eltűrni azt, hogy ellenőrzik, ahelyett, hogy továbbhaladt volna a novorosszijszki kikötő felé. Ezek már nem puszta nyilatkozatok vagy figyelmeztetések, hanem igazi beavatkozások voltak. Ezek eredményeként, az árnyékflotta újabb két hajója került ki a logisztikai körforgásból.
Az amerikai oldalon a művelet középpontjában az Olina lefoglalása állt: ezt a tankert orosz olaj szállítása miatt már a korábbi nevén is szankciókkal súlytották. Jelenleg érvényes lobogó nélkül közlekedett. Az amerikai parti őrség egységei a nemzetközi jog alapján szálltak fel a hajóra karibi vizeken. Ez két napon belül a már harmadik olyan, Oroszországhoz köthető tanker, amelyet az amerikaiak lefoglaltak. Ez az intézkedés egy szélesebb körű kampány része, amelynek célja a venezuelai és orosz eredetű nyersolajat szállító árnyékflotta-tankerek forgalomból történő kivonása. Ezzel párhuzamosan az ukránok lecsaptak egy, a Fekete-tengeren áthaladó, orosz nyersolajat vételezni szándékozó tankerre. A dróntámadás következtében a fedélzeten és a géptérben keletkeztek károk. A hajó így nem tudta tovább folytatni az útját, így segítséget kellett kérnie a török parti őrségtől. Mivel a hajó az incidens idején üres volt, nem történt olajszennyezés, és a személyzet sem sérült meg, de az út lebonyolítása így meghiúsult. Egy feszes menetrenddel és alacsony haszonkulccsal működő hajó esetében egy akkora időkiesés, mint amit az okozott kár kijavítása okoz, éppoly súlyos következményekkel járt, mintha teljes megsemmisítették volna a hajót.
A hajók kiiktatásának összehangolása tudatos lépés volt: az orosz logisztika egyszerre, két tévoli helyen érezte a törődést. Az Atlanti-óceánon és a Karib-térségben végrehajtott lefoglalásokkal, valamint a Fekete-tengeri csapással terrOroszország most már egyre több fontos tengeri útvonalán szembesül zavarokkal, nem csupán egyetlen vitatott övezetben. Ez új csúcspontot jelent az árnyékflotta elleni műveletekben. Mivel az intézkedések már nem csak egy területen, hanem egyszerre több tengeren zajlanak, egyre kevesebb egérút marad. Ami a héten a korábbiakhoz képest változást jelent, az az, hogy az Egyesült Államok a szankciókról és megfigyelésről áttért a direkt végrehajtásra, valós időben hangolva össze lépéseit az ukrán csapásokkal. Ebből kifolyólag terrOroszország számára a központi kérdés már nem az, hogy merre terelje az árnyékflotta forgalmát, hanem az, hogy egyáltalán kivitelezhető-e még egy út egy árnyékflottába tarozó tankerrel anélkül, hogy megállítanák.
A gyakorlatban mindehhez az is hozzájárul, hogy a Balti-tenger térségében fokozódik az ellenőrzés. E mellett a NATO-partvidékek közelében történő áthaladás is egyre nagyobb elfogási kockázattal jár. Ennek ellensúlyozására a tankhajók hosszabb útvonalakat választanak: kikerülik az ellenőrzött területeket, a partok közelében várakoznak addig, míg az őrjáratok elmennek, és lehetőség szerint kerülik a szűk átjárókat. Ezek az intézkedések további, extra távolságot, időt és költséget jelentenek. Az egykoron jellemzően a legrövidebb kereskedelmi útvonalon folytatott projekteket ma már jelentős kerülőkkel megspékelt útvonalakon bonyolítják. Ezek a többletköltségek összeadódnak: a hosszabb utak végső soron csökkentik az évente teljesíthető fuvarok számát. Még abban az esetben is, ha egy tankert nem foglalnak le vagy nem ér támadás, a több tengeren átívelő ellenőrzés kijátszására tett erőfeszítések rontják a jövedelmezőséget és a kapacitást. Lényegében a globális végrehajtás minden egyes megtett tengeri mérföldet kockázatossá tesz. Nem azért, mert a hajó esetleges megsemmisülése fenyegetne, hanem a költségek növekedése és hatékonyság csökkenése miatt.