Balánbánya -Nagyhagymás- Gyergyószentmiklós, hegyi utakon motoroztunk Erdélyben

Ebben a videóban a lóvészi Karakó hídtól (   • A lóvészi Karakó híd - Románia és Erdély l...  ) folytattuk az utunkat Balánbánya felé, sajnos az időjárás még mindig esős, borongós volt, de ha már ez volt a terv, nem akartunk visszafordulni. Mindenképp megakartuk nézni Balánbányát, mert utoljára gyerekkoromban jártam arra, és kiváncsi voltam, hogy milyen irányba fejlődőtt a település. Szerencsére amire odaértünk a nap is előbújt a felhők közül, így sokkal kellemesebb körülmények között tudtunk ebédelni, és bejárni a környéket. Az eredeti terv az volt, hogy visszafordulunk és Csíkszereda felé megyünk haza, de megérdeklődtük és kiderült, hogy Balánbányáról földút vezet át Gyergyószentmiklósra, és természetesen azon indultunk haza. Nem bántuk meg.

Pár infó Balánbányáról:

Balánbánya (románul Bălan, németül Kupferbergwerk) város Romániában, Erdélyben, Hargita megyében. Hargita megye északkeleti szélén helyezkedik el, 13 km-re a csíkszentdomokosi útkereszteződéstől, a 125-ös országúton, körülbelül egyenlő távolságra Csíkszeredától és Gyergyószentmiklóstól (42 km). A Keleti-Kárpátok központi részén, a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok között, az Olt völgyében fekszik, a folyó áthalad a városon. A tengerszinttől számítva 760–840 m magasan található.

Határában már a 17. században vasat bányásztak, de 1702-re a vaslelőhelyek kimerültek. A rézlelőhelyet 1785-ben egy Opra János nevű pásztor fedezte fel, a termelés 1803-ban indult meg, 1853-ban már hat bánya működött. Azóta a falu várossá fejlődött. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1954-óta városi rangú település, de 1967-ig közigazgatásilag Csíkszentdomokoshoz tartozott. 1967-óta város. Nicolae Ceaușescu az 1950-es években rohamléptekkel iparosította a várost. Ezrével telepített be a városban épült új lakótelepekbe főleg a Kárpátokon túlról románokat, megváltoztatva a település etnikai összetételét. Míg 1910-ben 402-en lakták (385 székely, 5 román), 1966-ban már 4646 lakója volt, melyből 2507 volt székely/magyar, de már 2110 román is volt. 1977-ben már 12161-en lakták a várost, 3949 székely/magyar és 8190 román. 2002-ben 7902 lakosából 5121 román, 2703 magyar, 54 cigány és 1 német volt. A 2011-es népszámlálás idejére további jelentős népességcsökkenést könyvelhetett el a város, főként a románajkúak hagyták el tömegesen a települést, a román-magyar számarány tovább közeledett egymáshoz (62-38%). 2011-ben hosszú idők óta először magyar nemzetiségű polgármestert választottak a balánbányaiak.

Látnivalók:
Római katolikus templomát 1869-ben szentelték fel Nepomuki Szent János tiszteletére. Festői környéke kedvelt turistaparadicsom.
A Várbükk-pataknak a Lok patakkal való összefolyásánál emelkedő hegyfok tetején melyet Vársarkának neveznek várromok láthatók.
A város felett 2 km-re 1966-ban létesített Nagynyír-víztározó látja el vízzel a települést.
Határában található az Olt forrása.
Határában található az úgyszintén híres Egyes-kő, a Nagyhagymás hegyvonulata, a Tar-havas, melyeket Orbán Balázs A Székelyföld leírásában így jellemez: „a Székely Svájc”.
A várostól 2 km-re a Nagyhagymás Nemzeti Park várja látogatóit mely a Nagyhagymás hegyvonulata mellett magába foglalja a Békás-szorost és a Gyilkos tavat is.

Forrás: Wikipedia

Ha támogatnál engem és a csatornát Patreonon keresztül, akkor kattints az alábbi linkre:
  / alparsmotoadventure  

Az útvonal:

https://www.google.com/maps/dir/Livez...