Számvetés 4. – A mi Kárpátokunk

Reichart Géza gondolata találóan fogalmazza meg a Hazajáró célját. Ebben a szellemben járjuk be a Kárpát-medence minden zugát, az Őrségtől a Kárpát-kanyarig, a Magas-Tátrától a délvidéki homokhátakig. És most, hogy végéhez ér a második évad is, ideje újra számot vetni, s felmutatni a sok apró színes mozaikból kirajzolódó vázlatképet a Kárpátok kivételes világáról. Mert lehet szakkönyvekből is olvasni, de mennyivel jobb a helyszínen megtapasztalni a hegység geológiai viszonyait, páratlan ásványkincseit, kivételes vegetációját, a Dunát kereső folyóvizeit, sokszínű növényvilágát, vadregényes, végtelen erdőségeit, s az abban élő ritka állatfajokat. S mindezeken túl azt a sajátos kárpáti lelkületet, amely miatt a hegység az itt élő népek számára mindig is többet jelentett egy földrajzi fogalomnál. A Kárpát-medencét koszorú alakban körülölelő hegyvonulat, ezer éven át a Magyar Királyság természetes határát képezte. A Korona népeinek élettereként földrajzi viszonyai meghatározták életmódjukat, kultúrájukat, s a mai korszellem hiába próbálja kiszakítani az embert a természetből, az mégis csak befolyásolja mindennapi életünket.

A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.