Törcsvári kastély

A vár I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen. Fekvéséből adódóan a nehezen bevehető várak közé tartozott.
1512-ben a várat, Brassó város 100 forint értékben felújíttatta, Zeller Mátyás építőmester vezetésével. 1568-ban a kastély végleg Brassó fennhatósága alá került, aminek következményeként János Zsigmond fejedelem évi 200 forint adó fizetésére kötelezte őket. 1612. április 5-én Báthory Gábor legyőzvén a brassóiakat és a rozsnyói várat, a törcsvári kastély ellen indult, amikor Henklischer János várnagy harc nélkül átadta a kastély kulcsait a fejedelemnek. Később azonban a kastély visszakerült az időközben a fejedelemnek behódolt brassóiakhoz. 1660-ban II. Rákóczi György, a Mikes Mihály vezette székely katonákkal elfoglalta a várat. A brassói szászok 1916-ban visszaajándékozták IV. Károly királynak, aki feleségének, Zita királynénak adta a várat. 1918-ban román fennhatóság alá került, majd 1920-ban Karl Schnell brassói polgármester Mária román királynénak ajándékozta az 1918. december 1-jei Nagy-Románia egyesülése alkalmából. A királynő átépítette és romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, majd lányának, Ilona hercegnőnek hagyta örökségül, aki 1931. július 26-án ment férjhez Habsburg Antalhoz. A házaspár később Ausztriába költözött, s 1948-ban – a királyi család száműzetése után – a törcsvári kastély a román állam tulajdonává vált. Az államosítás után kifosztották és sorsára hagyták a kastélyt, restaurálása csak 1987-ben kezdődött, a munka legnagyobb része1993-ra készült el.
A kastély igen látogatott belföldi és külföldi turisták által egyaránt, ugyanis a legendákból és horrorfilmekből ismert Drakula grófként azonosított Vlad Țepeș egyik kastélyának tartják. Azonban a közhiedelemmel ellentétben, a havasalföldi fejedelem soha nem volt birtokosa a várnak, abban csak rövid ideig raboskodott.