Nyugat-Szerémség - A Duna menti löszháton

Szerém megye tulajdonképpen Szlavóniával van egybe kebelezve, de azért mégis egy kis külön tartománynak tekintik és a címe: hercegség! Igen termékeny szép vidék, valóságos paradicsom. Mindenütt változatos, és így kellemesebb, mint majdnem a legtöbb magyarországi vidék.

A római időkben Szirmium néven Pannonia része, a Magyar Királyság évezrede alatt Szerém vármegye volt. Aztán a török korban a szőlőtermő Szerémország nagy része elnéptelenedett, a magyarság helyére főleg szerbek, horvátok és németek települtek. Aztán lassan a magyarok is visszatértek, de a 20. század háborúi újabb hatalmas érvágást jelentettek a vidéknek. Szerémséget ma általában Szerbiához sorolják, pedig ez a történelmi tájegység nyugat felé már a szlavón síksághoz kapcsolódik. Nyugat-Szerémségbe magyar közösségei és történelmi emlékei hívják a Hazajárót, s Kapisztrán Szent János szelleme, aki ma is utat mutat az itt élőknek.

Újlak várából indulunk a Duna mentén nyugatnak. Atya és Bábafalva után Hosszúlovász következik. Apáti és Csák érintésével megyünk Ójankovácra, majd Berzétemonostori kerülővel Vinkovácra. Diakováron zárjuk túránkat.
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.