Magyarok Útja Rock Ballada írta zene Kun J Attila

Sumériából, Káldeáig,
fénylő csillag vezetett,
szkíták kardja, ősök vére
hordozta a nemzetet.
Attila hősi nemzedéke
álmot hozott, tüzet adott,
s Árpád hozta vissza népét,
ősi földre, hol otthon volt.

Áldott hazám, vér és imádság,
kard és könyv, szenvedés és vágy.
Sebekből nőtt ki minden dal,
a magyar szív ma is kitart.

Árpád népe itt megállott,
honfoglalás földet adott,
István pedig államot épít,
kereszt hitében megtartott.
Turul árnya égre szállva,
hét vezérnek hősi álma,
a Kárpátok szívében él,
hol a múlt és jövő testet cserél.

Áldott hazám, vér és imádság,
kard és könyv, szenvedés és vágy.
Sebekből nőtt ki minden dal,
a magyar szív ma is kitart.

Nándorfehérvár falainál
Hunyadi állt a törökkel szemben,
harang zúgott délre szólva,
győzelmünk lett Európában.
Azóta is minden délben
hív az égi harangszó,
emlékeztet szent hazánkra,
hol a hűség örök, való.

Áldott hazám, vér és imádság,
kard és könyv, szenvedés és vágy.
Sebekből nőtt ki minden dal,
a magyar szív ma is kitart.

Török árnyék, tatár tűzvész,
láncok közt is szólt az ének,
Rákózci szava lángot fogott,

Vagy üzenet szóval Petőfi sora: „Talpra, magyar!”,
Harcba fogott, a szabadság reménye lobogott,
De Aradon 13 vértanúnal szertefoszlott.
Szabadságunk szerte porlott.

Trianonban tört a szívünk,
szétszakadt a drága földünk,
de a magyar bárhol éljen,
szíve hűn hazát köszönt
idegenben, száműzetésben,
hűség él a szavakban,
mert a nemzet egy maradt,
még ha szétszórt is a sorsa.

Háborúban, holokausztban
népünk újra eltiportan,
de a szív nem adta fel,
hittel élt és hittel kelt.

Majd titokban kommunisták, tankok árnya porba zúzta
és esküt fogadott újra a nép mikor az ég zengett még.
S menekültek külhonokba szétszakítva megtorolva.

Áldott hazám, vér és imádság,
kard és könyv, szenvedés és vágy.
Sebekből nőtt ki minden dal,
a magyar szív örökké tart.

Ősi vérből, új reményből
születik a holnapunk,
föld és ég ma összeérhet –
így marad fenn nemzetünk.

Áldott hazám, vér és imádság,
Áldott hazám, örök hazám)
kard és könyv, szenvedés és vágy.

Sebekből dal, hű szív szavak)
a magyar szív örökké tart.
(kórus: Örökké tart! Örökké tart!)

Áldott hazám, szent Magyarország,
zúgjon érte minden harang!
Ősi vér és új reménység –
fényben él majd nemzetünk tovább.