Csendes Ejszakan Betlehemben

Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: 11 üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ézs 9,5 12 A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban. 13 És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: 14 Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat. - Jézus Krisztus születésének pontos dátuma nem ismert. Meghatározásához az evangéliumokra támaszkodhatunk, melyek ismertebb eseményekhez, uralkodókhoz kötik születésének idejét. A különböző apostoli beszámolók nyomán azonban számos keresztény hitvita alakult ki az idők folyamán.
A modern csillagászat adatai szerint Kr. e. 6-ban hetven napig volt látható az égbolton a Halley-üstökös, melyet néhányan a Máté evangéliumában említett – napkeleti bölcsek iránymutatójával – a betlehemi csillaggal azonosítanak.
Betlehemi csillagKr. e. 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz együttállása volt megfigyelhető, mely csillagászati jelenséget szintén össze szokták mosni a betlehemi csillag történetével.

Mint látható, számos elmélet született az elmúlt évszázadokban Jézus születésének meghatározásával kapcsolatban, ám bizonyossággal a mai napig nem ellenőrizhető és nem állapítható meg a pontos dátum, melyet inkább a különböző hagyományokhoz, illetve a kereszténységbe átültetett pogány ünnepekhez igazítottak. Az idők során több dátumot is Jézus Krisztus születésnapjaként ünnepeltek meg. Egyes elméletek szerint december 20-án született, de vannak, akik április 18-19-re, ill. november 25-re teszik ezt a dátumot, más elméletek szerint pedig Vízkeresztkor, azaz január 6-án látta meg a napvilágot A római időkben az ősi pogány napisten, Mithrász fesztiválja (a nap visszatérése), a Julianus naptár szerint december 24-re esett, az év legrövidebb napjára (a téli napfordulóra), melyet a IV. század elején már Jézus születésnapjaként ünnepeltek. I.(Szent) Gyula pápa 350-ben december 25-ét nyilvánította Jézus „hivatalos” születésnapjává, hogy a "Sol Invictus"-nak (Győzedelmes Nap) nevezett pogány ünnepet új formában a keresztény ünnepnapok és szokások részévé tegyék. Így lett "Sol Invictus" napjából "Sol Salutis" (az üdvösség napja), a Megváltó születésnapja. A korábbi január 6-i dátum, a Vízkereszt pedig Jézus megkeresztelésének a napja lett.
A IV. század során a legtöbb keleti egyház átvette Jézus születésének ünnepi dátumát december 25-ét.
A Biblia nem ír arról, hogy pontosan mikor született Jézus, és arról sem, hogy meg kellene ünnepelnünk a születésnapját. M’Clintock és Strong műve megjegyzi: „A karácsony megünneplése nem isteni intézkedés, és az Úsz. [Újszövetség] sem tekinthető az eredetének” (Cyclopædia).

Sőt, ha megvizsgáljuk a karácsony történetét, kiderül, hogy pogány vallási rítusokból ered. A Biblia feltárja, hogy Istent megbántjuk azzal, ha olyan módon próbáljuk meg imádni őt, amelyet elítél (2Mózes 32:5–7).