💔 "ÁTMENETINEK" NEVEZTE ANYJA ELŐTT — AZTÁN HÁROM PÁRBAJT VÍVOTT ÉRTE

💖 Remélem, élvezted ezt a gyönyörű történetet! Minden nap érkeznek újabb, szívet melengető mesék. Ha szeretnéd meghallgatni a következőt is, ne felejts el feliratkozni, hogy ne maradj le róla.
👉 Ehhez csak koppints a piros „Feliratkozás” gombra közvetlenül a videó alatt, vagy kattints erre a linkre:    / @apalotavisszhangjaihu  

Ezután megjelenik egy kis harang ikon 🔔 — kattints rá, és válaszd az „Összes” lehetőséget, hogy a YouTube értesítsen, valahányszor új történet kerül fel.

A Pembroke-ház aranyozott termeiben Eleanor Ashworth nem több, mint ideiglenes megoldás egy kényelmetlen problémára. Jó származású, de lecsúszott körülmények között élő nevelőnő, aki ismeri a helyét az 1818-as társadalom merev hierarchiájában. Lord Alexander Pembroke, a birtok arisztokrata ura, még mielőtt rávetette volna a szemét, világossá tette szándékait: Eleanor csupán helyettes, amíg valaki alkalmasabbat nem találnak.

De a napfényes tanteremben, ahol Eleanor életre kelti a történelmet három elbűvölt gyermek számára, és a gyertyafényes könyvtárban, ahol a költészetről folytatott tiltott beszélgetések az éjféli órákig elhúzódnak, valami kezd kibontakozni, amit egyikük sem tervezett. Ami szellemi csatározásként indul, olyan kapcsolattá alakul, amely dacolja az osztály és az illendőség határait.

Ahogy az őszi levelek hullanak Pembroke ősi birtokán, Eleanornak el kell döntenie, hogy megvédi-e a szívét, vagy mindent kockára tesz egy olyan szerelemért, amelyet a társadalom lehetetlennek tart. Alexander pedig választás elé kerül a világa elvárásai és az a nő között, aki megmutatta neki, mit jelent igazán látni és látottnak lenni.

Néha a legmaradandóbb kötelékek a legtöbb ideiglenes megállapodással kezdődnek, és a szív felismeri azt, amit a társadalom nem hajlandó elismerni.



Nagyon köszönöm, hogy itt vagy — öröm számomra, hogy a mesemondó családunk tagja lettél! 💕