Gyergyószárhegy - kókonyaszentelés 1990

Gyergyószárhegy - kókonyaszentelés 1990 húsvétvasárnap hajnalban.
Simon József plébános, Kacsó Sándor káplán
A videofelvétel digitalizált változata az Erdélyi Audiovizuális Archívum gyűjteményének részét képezi. Kérjük, hogy tüntessék fel az archívum nevét, ha saját felületükön szeretnék megosztani vagy publikálni.

Bartis Ferenc: Pogány húsvét (részlet)
"Húsvétkor minden családból elindult valaki a templomba, hogy megszenteltesse a kókonyát. Gyergyóban így nevezik a kosárkát, amelybe sonkát, kolbászt, kalácsot, főtt tojást, báránycombot, hóvirágot és egy gyertyaszálat tesznek. Persze senkinek sem volt ilyen gazdag kosara. Az én kosaramban például egy rozscipó és néhány tojás volt, a sonkát, a báránycombot, a kalácsot melléje képzeltük. Édesanyám patyolattiszta abroszkával letakarta, keresztet vetett rája, csókjával megáldotta a homlokomat, útnak indított, majd az utcára néző ablakból figyelte, miként fürgéskedem a templom felé. Az idősebbek a lankásabb ösvényen, mi gyermekek a meredek Nagyhegy márvány-csonkjain kapaszkodtunk az Isten házához. Szokás szerint, kókonya-szentelés előtt meg kell gyónni és áldozni. Kényelmetlen helyzetbe kerültem, hiszen nekem akkor sem volt semmilyen bűnöm. Mit gyónhattam volna meg? A plébános úr, akit később sok évi börtönre ítéltek és még későbben cellatársam is volt, a szószékről szólt a szótalan néphez, aztán az orgona rázendített a Székely Himnuszra, s úgy sikoltott-süvöltött a keserűség, hogy a templom falai is beleremegtek…Majd néhány imádság után sor került a kókonyaszentelésre is. Hosszúnak tűnt a szentmise, hiszen alig vártam, hogy hazavigyem a kosarat, s ehessek belőle. A hívek énekelve vonultak ki a templomból. Én is."