A szendrői Assisi Szent Ferenc Római Katolikus Templom

Az Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt barokk stílusú római katolikus templom építése 1635-36-ban kezdődött el Lósy Imre (1580-1642) egri püspök, későbbi esztergomi érsek támogatásával ferences kolostori zárdatemplomként Borsod vármegye akkori székhelyén, Szendrőben. Mai alakját az 1741-től indult átépítése és kibővítése során nyerte el, a felújított templom szentelésére 1759-ben került sor. A maga nemében különlegessé a teljes egészében épen fennmaradt barokk berendezése teszi: kiemelendő a 17. századból származó Betlehemi mellékoltár, illetve a 18. századi eredetű, Hartmann József kassai műhelyében készült Assisi Szent Ferenc főoltár, a Szent Anna, a Páduai Szent Antal, a Loretói mellékoltárok, valamint a Fájdalmas Anya mellékoltár, a szerzetesi zsolozsmázó stallumok, az aranyhímzéses moire miseruha, a Nepomuki Szent János (1345?-1393) és az ún. kathakombai szentek relikviáit tartalmazó ereklyetartók.

A szendrői katolikus egyház először 1317-ben az egri püspök és a káptalan közötti, a helyben szedett tized tulajdonával kapcsolatos jogvita okán bukkant fel a forrásokban. A pervesztes a püspök lett, a tized eztán a káptalant illette.

A XXII. János pápa (1316-1334) adószedői által összeállított és fennmaradt magyarországi tizedjegyzékek (1332-1337) tanulsága szerint ebben az időszakban Szendrő 27-32 ezüst garast fizetett évente, amiből következtethetünk arra, hogy már ekkor jelentős, falusias környezetéből egyértelműen kiemelkedő, inkább mezővárosi jellegű település lehetett.

1332–től önálló plébánia volt, akkori templomát az államalapító Szent István király tiszteletére szentelték, első név szerint ismert papja, bizonyos Márk 1333-1334 táján szolgált itt.

A szendrői katolikus egyház elsősorban az innen származó gótikus monstranciáról híres. Ez a 15. század elejéről származó Úrmutató a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának része, a korabeli hazai ötvösművészet egyik remeke, közel két kilogramm dúsan aranyozott ezüstből készült. A katolikus iskola megépítésének fedezetéül váltak meg tőle 1929-ben. A helyi hagyomány szerint a Gacsal-dűlőből került elő, szántás közben a földből fordította ki az eke. Nem ismeretes, hogy milyen körülmények között kerülhetett korábban elrejtésre.

A ferences kolostort 1789-ben szüntette meg II. József császár és király felvilágosult abszolutizmus szellemében fogant rendelete.

1835 – től 1844–ig márkus- és batizfalvi Máriássy Gábor (1807-1871) későbbi címzetes paleopoliszi püspök, az 1870-es I. Vatikáni Zsinat résztvevője volt a plébános Szendrőben.

1953-tól 1993–ig B. Kiss János kanonok, esperes, plébános negyven éven át volt Szendrő köztiszteletnek örvendő, szeretett papja.

Az Assisi Szent Ferenc templom a város kiemelkedő jelentőségű műemléke, ÉK-Magyarország egyik legszebb barokk épülete.