Váraink 7 - Ónod vára

A vár Ónod városában, a Sajó árteréből kiemelkedő kavicsdombon helyezkedik el.
Ónod neve egy 1296-os határjárásban fordul elő először. A jobbágyfalut 1356-ban adományozta Nagy Lajos király Cudar Péternek és fivéreinek. Cudar kisajátította a falu plébániatemplomát, amelyről az 1330-as összeírásból tudjuk, hogy Szűz Mária tiszteletére szentelték. A templomhoz tornyot emeltetett, azonban nem kért várépítési engedélyt. A vár tulajdonjogáért Péter 1395-ben, vagy 1396-ban bekövetkezett halála után a leszármazottjai perrel támadtak egymásra. 1416-ban sikerült az erődítményre okleveles jóváhagyást elnyerniük.
Cudar Jakab és Simon megosztották a várat, és Simonnak a déli és a keleti, míg Jakabnak az északi és a nyugati rész jutott. Az utódok folytatták a nemesi rezidencia bővítését, aminek árkait a Sajó folyóból töltötték fel vízzel. A vár a környékbeli jobbágy falvakat összefogó uradalmi központként szolgálta földesurait.
1470-ben a Cudar főnemesi család férfiágon kihalt. Mátyás király 1470. március 8-án kelt parancsára Csanádi Bendek kanonok Rozgonyi Jánost és fiait vezette be a birtokába. 1472-ben Mátyás király elkobozta, és a királynői birtokokhoz csatolta. II. Ulászló királynéi várnak nyilvánítva 1508-ban 7000 forintért Tótselymesi Tarczai János ispánnak és fiainak zálogosította el, majd 1511-ben 13000 forintért Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi főispánnak adta el. Tőle 1514-ben enyingi Török Imre vette meg a várat.
1516-ban Perényi Imre nádorispán szerezte meg, aki építkezésekbe kezdett. Csak a pincéket hagyták meg raktározási célokra. Az erős kőfallal oltalmazott várba a déli oldalon, egy kaputoronnyal és felvonóhíddal ellátott bejáraton keresztül juthattak be.
1526-ban, a Mohácsi csatavesztéssel a főnemesség két pártra szakadt. Míg egyesek Szapolyai János vajdát, addig mások Habsburg Ferdinánd osztrák főherceget kiáltották ki a magyarok királyává. Perényi Péter koronaőr Jánost támogatta. 1542-ben ide hívta össze a felső-magyarországi vármegyék gyűlését. 1544-ben portyázó törökök perzselték fel a falu házait, és a lakóit lemészárolták. A földesúr a várának modernizálásába kezdett. A belső lakóépületet szabályos négyzet alakban körülvevő várfal és annak sarkain felhúzott kisméretű ó-olasz típusú ágyúbástyák erre az időszakra utalnak. A korszerű várat nagyobb létszámú helyőrséggel tudták ellátni.
1567-ben meghalt Perényi Gábor báró, és férfiágon kihalt a főnemesi család. Birtokaik a királyi Kamara kezelésébe kerültek. Ónodba az uralkodó zsoldjában lévő vitézek vonultak be. 1603-ban zálogba adták az ónodi váruradalmat a Rákóczi famíliának. 1611-ből ismert a részletes várleltára.
Előbb 1605-ben Bocskai István, majd 1619-től Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai jelennek meg a környékén. Az ónodi helyőrség minden esetben önként kaput nyitott, és csatlakozott hozzájuk. 1639-ben az egri pasa sereggel támadt Ónodra, és harcosai áttörtek a palánkfalon, majd kifosztották és felperzselték a lakóházakat. A négybástyás végvárral nem boldogultak, rohamukat ágyú és puskatűzzel verték vissza. Ebben az időszakban az északnyugati és délkeleti bástyák dongaboltozatot kaptak, míg a település felőli nyugati várfal mögött négy méter magas ágyúdombot alakítottak ki.
1671-ben véget ért a Habsburg Lipót császár elleni magyar összeesküvés. A véres megtorlás ellenállást váltott ki, és élére Thököly Imre került. Katonai sikerei láttán a törökök szövetségüket ajánlották fel. Az oszmán csapatok által bevett ónodi erősségbe kurucok ütöttek tanyát. A Bécs alatt 1683-ban elszenvedett katasztrofális vereséggel a törökökkel bukott Thököly is, akit bebörtönzése után felkelői magára hagytak. Ónod várát 1688-ban egy török sereg lerohanta és felgyújtotta. Többé nem állították helyre.
A belső vár falait a 18. század elején bonthatták el, így a vár a közeli mezőn megtartott 1707-es ónodi országgyűlés idejében már nem volt használható. Az előkelőségeket az országgyűlés színhelyén felállított sátortáborban szállásolták el.
A 19. század legelején az Erdődy-Aspremont család a vár északi részét újjáépíttette. A beszakadt északi nagy pince fölé úgy emeltek több emeletes épületet, hogy annak északi traktusa az északi várfalra támaszkodott. Ezt az építményt összekapcsolták a helyrehozott északnyugati bástyára épített toldással. A Sajó alámosta az északi falat, és az 1845. és 1855. évi árvizek nyomán az olaszbástyás fal északkeleti része az északkeleti sarokbástya északi felével együtt kidőlt. A 19. század második felében az uradalmi épület romjának legnagyobb részét elbontották.
Sorsának az 1985-ben elkezdett régészeti kutatás és helyreállítás Révész László vezetésével vetett véget. Őt követte Tomka Gábor régész és csapata, aki igyekszik feltárni a viharvert erősség múltjának részleteit. Nagyszabású tervek születtek a vár méltó bemutatására, amelynek elérésével újabb történelmi műemlékünk menekülhet meg az enyészettől.

Zene: Héttorony Hangászok zenekar
http://bellapeter.uw.hu/zenekar/7th/7...

Fémkeresés web: http://femkereses.mcbubu.hu/