Szerencsi Rákóczi Vár. /Kuruc romantika - Tárogató zene/

Szerencsi Rákóczi Vár.(Kuruc romantika - Tárogató zene) A Hegyalja kapujának számító Szerencs városának központjában áll a hangulatos parkkal övezett késő reneszánsz stílusú impozáns Rákóczi-vár. A várban működő Zempléni Múzeumban egy egyedülálló kiállítás várja a látogatókat, egy közel egymillió darabból álló képeslap-gyűjtemény. A videó felvételeket kirándulásom során készítettem.
Zene: Kuruc romantika - Tárogató zene. Album: Vesztergám Miklós - ...halkan felsír a tárogató. /The video was uploaded only for entertainment and language learning purposes and no money was earned from it! This video is not commercial./

A környék legfiatalabb vára az Árpád-házi uralkodók idején, eredetileg bencés kolostornak épült. Később a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd párthívei között zajló belháború során a János király táborához tartozó Némethy Ferenc tokaji várnagy elfoglalta a kolostort, a szerzeteseket kiűzte, majd nagy sietve erődöt épített a kolostor köveiből 1557-ben. Szerencs helytörténeti irodalmában sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a vár a korábbi bencés apátság épületének helyén, vagy azt átalakítva épült. László Csaba régész azonban- aki 1978 és 1991 között mindenre kiterjedő ásatásokat és falkutatásokat végzett - határozottan állítja, hogy ennek semmi bizonyítékát nem találta kutatásai során. A leletek tanúsága szerint a várat cölöpökre alapozták. A castellum tehát nem a korábbi kolostor alapjaira épült, de annak köveit másodlagosan felhasználva beépítették. A Némethy Ferenc által emeltetett részek egy vaskos falakból álló, háromemeletes kaputoronyból, és egy ahhoz derékszögben kapcsolódó lakóépületből álltak. A földszinten négy, emeleten három helyiség volt kialakítva. A kétszintes épület udvari, nyugati oldalán bábos-korlátos kőlépcső vitt az emeleti lakószobákba. Az udvar felé kőkeretes ablakok, külső oldalon lőrések törték át az öles vastagságú falakat. A fallal körbevett erődítménybe felvonóhídon lehetett bejutni. Természetes védelmét a környező mocsaras-lápos terület adta.
1665-ben foglalták el a Habsburg csapatok, majd 1580-ban került egy elzálogosítás során Rákóczi Zsigmond tulajdonába, aki komoly építkezésbe kezdett – ennek a korszaknak köszönheti ma is meghatározó, reneszánsz kori képét –, hogy központjává válhasson birtokainak. A később erdélyi fejedelemmé is választott Rákóczi Zsigmond idején élte aranykorát Szerencs.
A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc után, a Wesselényi-féle összeesküvés megtorlásaként császáriak szállták meg, aztán a végvár végleg elveszítette hadászati jelentőségét. Következő tulajdonosai az épület egy részét lakóépületté alakították, más részeit magtárnak és különböző raktáraknak használták, a belső vár tornyait lerombolták, vizes árkai helyén parkot létesítettek. Az idők során az épület állaga jelentősen megromlott, utolsó tulajdonosa a Szirmay család volt 1945-ig.
A második világháborút követően az épület egyre lepusztultabb lett, ennek a ’60-as években megkezdődött régészeti feltárások vetettek véget. A helyreállítás 1979-ben kezdődött el, igyekezvén az eredeti késő reneszánsz stílus visszaidézését, végül 1991-ben adták át a várkastélyt.