A börtön ablakába

Kovács Antal előadásában

A börtön ablakába soha nem süt be a nap
Az évek tovaszállnak mint egy múló pillanat
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény
Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én
Szeretlek én
Egy késő üzenet, egy megkésett levél
Amelyben üzened, hogy nem vagy már enyém
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény
Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én
Szeretlek én
A rács mögött az élet, oly lassan múlik el
Egy csavargó dalától, vidámabb leszel
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény
Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én
Szeretlek én...
Elmentél te tőlem, úgy fáj a bús magány.
Odakünn az utcán, a szél úgy muzsikál.
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény
Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én
Szeretlek én...
Egy késő délután, karomba zártalak.
Ha nem voltál velem, én mégis…