Pljesevica-hegység - Vizek vonzásában a poljék világában

A Pljesivica Bosznia és Horvátország határán a Zremanja forrásáig húzódik. Keleti ereszkedője az Una, Tiszkovác és Batisnica völgyekre néz és eléggé erdős, nyugoti meredeklejtője azonban sziklás, csak helyenkint cserjés, kivéve a hegység lábát. A Velebit mellett a Pljesivica legnagyobb hegysége Horvátországnak.

A Dél-Velebit után nem kevésbé rokonszenves szomszédvárában, a történelmi hazánk bosnyák határát őrző Pljesevica-hegységben folytatjuk horvátországi túránkat. A több mint 100 kilométer hosszú hegylánc, melyet réges-régen „Alpes Ferreae-nek” is neveztek, a török háborúk idején természetes akadályt jelentett a hódítók előtt, de a szerb-horvát harcoknak is színtere volt. Manapság inkább látványos mészkőképződményeiről, a lábainál terpeszkedő poljékről és az azokat ölelő folyókról, kanyonjairól és vízeséseiről nevezetes.

A Novigradi-tengertől a Zrmanja folyó kanyonjába hatolunk, majd Obrovac után mellékágába, a Krupa kanyonjába ereszkedünk. Megnézzük Knin várát és vízesését, majd felkanyarodunk az Una forrásvidékére. A Štrbački buk vízesés után már Korbavamező és központja, Udbina következik, hogy végül a Bjelo poljéről emelkedjünk fel a Gala Pljesevica csúcsára.

A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.