Cica nyelviskola kezdőknek

A macskák a következő magánhangzókat használják:
a – rövid a, mint a magyar nyelvben a szag, kar szavakban
á – rövid á, a magyar nyelvben nem használatos, de más nyelvekben igen
á: - hosszú á, olyan mint a magyar nyelvben a mák, száll...szavakban
e – rövid e, mint amilyen a magyar nyelvben használatos a: meccet, mező szavakban.
e: - hosszú e, a magyar nyelvben nem használjuk
é – rövid é, a magyar nyelvben nem használjuk
é: - hosszú é, mint a magyar nyelvben például: kék, lép...szavakban
i – rövid i, mint a magyar nyelvben a liszt, git szavakban
a macskák nem használnak hosszu í hangot
o – rövid o, mint a magyar nyelvben a gomb, kosz szavakban
ó – hosszú ó, a macskák nagyon ritkán használnak hosszu ó hangot, például óá
ö – rövid ö, mint pédául a myagyar nyelvben: rövid, ösztön...
ő – hosszú ő, mint például a magyarbana kő, fő...szavakban
u – rövid u, mint a magyar nyelvben: luk, bumm...
ú - hosszú ú, mint a magyar nyelvben: kúp, rúzs...
ü – rövid ü, mint a magyar nyelvben a tükör szóban. Nagyon ritkán használják a rövid ü hangot, (például az éöüö szóban), a hossz ű hangot egyáltalán nem használják..
A macskák a következő mássalhangzókat használják: b, h, j, m, ny, r, v
Ezen kívül három hosszú mássalhangzót is használnak: h:, r: , m:
Néha a ká hangot ritmikusan kiejtik: kö kö kö kö..... de más szavakban nem fordul elő.
Kettős pont jelezi ezt a hangot hosszaban kell kiejteni, mint a vessző a betű felett (ú, í..).
A macskák hangmagasságkülönbséget is használnak, ezt aláhúzással jelzem.
Például unatkozom ee:e
e: - az aláhúzás jelzi a macska ezt a hangot alacsonyabban ejti mint az előzőt
Gyakori az (um) kettőshag haszálata, az u és az m egyszerre kiejtve. Ezt zárójellel jelzem. Magában az (um) azt jelenti nagyon.
Használatban van az (üm) kettőshang is. Példa: (üm)ré
A szó értelmére kihat milyen gyorsan van kiejtve, és a szavak ismétlése is. Ismétléssel fokozzák a szó jelentését, a sürgetést fejezik ki..

Rövidített szótár:
á: - felhívás játékra
áá – nem,
áú –bemenni, bemennék, gyere be, felmenni, menny fel....
á á ú – sürgösen bemennék, gyorsan gyere be, gyorsan menny fel....
áu (röviden kiejtve)– tiltakozás, nemtetszés kifejezése
áe: – köszönöm, elégedettség, hála kifejezése

e e: e – unatkozok
eö - ennivaló

é - igen
é é - nem
é é é - elment, elszökött, elszállt, elfogyott
é: - ki, kint, kivülről
éá – köszönés, üdvözlés, hogy vagy ?
éá: á – barátkozás elutasítása (a második á hangsúlyozva)
éá:r: - barátság kifejezése, hízelgés
éu – nem akarok kimenni
éáu – le menni, átmenni másik helyre...
eé:– víz, vizelet, vizelés

ié: - ki akarok menni, mennyél ki
iju, ijú: - segítség, anya, fázok

má: - szeretlek, szeressél
máá: – tej....
máé – én is szeretlek
má é – haggyál békén (hangsúlyozva az é)
má:r – hízelgés
maú - segítségkérés, jajveszékelés sérülés, betegség esetém
máu – éhség, éhes vagyok
má:eö – kedvenc étel
meé – szomjuság ...
me á é – vizhiány, kérek vizet
meme – veréb
meö – étel, főtt hús, husos étel


meöeé – száraz macskaeledel
miá - elégedettség kifejezése
mijáu, mijáo, mijáou – éhség kifejezése, élelemkövetelés, általános panaszkodás
moú - élelem kínálás, rekedten kiejtve dicsekvés elejtett madárral
murá – hal

nyá – jelentkezés, itt vagyok

nyáo - veszély
nyáu – irigység, elégedetlenség kifejezése
nyáu nyáu nyáu (gyorsan kiejtve) – ne közelíts az élelmemhez, irígység fokozott kifejezése

öe ? - min csinálsz? hogy vagy? mi bajod van?
ööé?– mit csinálsz most?

ré – megint, újból
rmá: - ne félj, minden rendben van
rmeö – egér
rnyáo –veszélyes kutya, veszély
röö – maradok , maradnék (ahol vagyok)
rvá – erősebb, határozottab, haragos né, nem, elutasítás

ú - be, bent
uá, uá: - hagyd abba, nem szabad
(um) - nagyon
(um)má – nagyon szeretlek
(um)m má – nagyon szeretlek fokozott változata
úm: (csukott szájjal) – fenyítés, fenyegetés
uvá – nem jó, nem megfelelő

vá – ne, nem
vá é – nem igen, nem igazán,
váo, váo-váo – nem, nem akarom
váu – kedvelt kutya
vre – nem jó, nem megfelelő

Tanitó bácsi: Fenesi Péter