Virtuális Reality: kincs vagy krindzs?

A VR rövid történelme, a jelen csúcskategóriás termékei, a negatívumok és a lehetőségei. Jó szórakozást hozzá!

A VR technológia meglepően nem újkeletű dolog, sci-fi könyvek már a ’30-as évek óta játszadoznak az ötlettel, a sztereoszkópikus képalkotás közel egyidős a fotográfiával, azonban az első headsetet, ami képes volt lekövetni a mozgást, és annak megfelelően renderelni a látottakat, 1968-ban egy amerikai egyetemen alkották meg, és olyan nehéz volt, hogy a plafonról felfüggesztve lehetett csak használni. Hosszú út állt még a számítástechnika előtt ahhoz, hogy ez ténylegesen használhatóvá váljon, de a ’80-as évek végére, már a NASA is ezen dolgozik. Az első eszközök, amiket egyszerű, halandó emberek is kipróbálhattak, a ’91-ben megjelent Arcade gépek voltak, mai szemmel visszanézve egészen hihetetlen a minőségük. ’93-ban a Sega próbálkozott először azzal, hogy eljuttassa az emberek otthonába ezt a technológiát, de megfizethető áron ez továbbra sem volt lehetséges. A termék végül piacra sem került, részben azért, mert tengeribetegséget okozott a felhasználóknál. Ha a headset nem pontosan követi le a fej mozgását, a szemeid nem azt látják, amit a többi érzékszerved szerint látnod kéne, értsd: a tested mozog, de a világ körülötted nem, ez durva diszorientáltságot tud okozni. Az akkoriban felfoghatatlanul hatalmas sikereket elérő Nintendo szintén csúnyán belebukott a VR szemüveges kísérletébe, kényelmetlen volt, monokróm, megfájdult tőle az ember szeme, így hosszú évekre elkönyvelték a cégek, hogy erre még nem érett meg a világ.
A következő termék, ami nagy port kavart, az a Google Glass volt 2013-ban, ami viszont nem egy VR szemüveg volt, hanem AR. A különbség a kettő között az, hogy a VR, a virtuális valóság téged egy új környezetbe helyez és kitágítja az általad érzékelt teret, az AR, azaz augmented reality viszont a meglévő valóságra helyezi rá az elemeket, amiket használni szeretnél. Mondjuk a navigációs szoftvert, a kontaktjaidat, a naptárad. Elképesztő, mi mindenre volt képes ez a 10 éves eszköz, a Google nagyon megelőzte ezzel a korát, sajnos egy kicsit túlságosan is, sosem aratott nagy sikert.

Térjünk vissza a VR-ra és a legnagyobb kihívásra, amivel ebben az időszakban szembe kellett néznünk. A játékaink 2 dimenziósak, ahogy ezt a mellékelt ábra is mutatja, a valóság viszont 3 dimenziós. Ha egy sima kijelzőt teszel a szemed elé, annak nem lesz térhatása, ezt a kijelzőt el kell torzítani. Az optika pedig, ami ezt lehetővé teszi, baromi drága. Ekkortájt lép a színre Palmer Lucky, egy tizenéves VR kocka srác, aki azt mondja, hogy használjunk inkább olcsó lencséket, a torzítást pedig végezzük szoftveresen. Ez visszagondolva már kézenfekvő megoldásnak tűnik, valójában viszont akkora forradalmi ötlet volt, hogy a Facebook fel is vásárolta az Oculus nevű startupját 2014-ben. Ekkorra a VR már valóban működőképes volt, a HTC és a Sony is nagyon népszerűvé váltak ezen a piacon. Még messze nem volt tökéletes, hiszen drága, körülményes, külső szenzorokra támaszkodó, alacsony felbontású, alacsony képfrissítésű eszközökről volt szó, de akiket igazán érdekelt a technológia, azok fejest ugrottak a témába.

________________________________________________________

📷 Ha érdekel téged online vagy személyes mentorálás, jelentkezz magánórákra ezen az elérhetőségen: https://www.bethlenfalvy.hu/mentoralas

☕️ Ha nagyon hálás vagy ezekért az ingyenes oktató videókért és szeretnéd támogatni, hogy a jövőben is készíthessek ilyeneket, hívj meg egy kávéra: https://donate.stripe.com/aEU5kw9xjcC...

🛒Vásárolj 10% kedvezménnyel a Studioeszkozok.hu-n: az összegzésnél használd a DAVID10 kuponkódot.

________________________________________________________

Music from #Uppbeat (free for Creators!):
https://uppbeat.io/t/kevin-macleod/cy...
License code: SBLZAAHWJBWKKDEP

0:00 Intró
0:45 A VR rövid történelme
2:11 Mi a különbség a VR és az AR között
3:39 Az Oculus Quest 2
5:25 Ready Player One a valóságban?
6:19 A legjobb VR játékok
8:26 A VR negatívumai
11:13 A VR jövője
12:00 Apple Vision Pro