Madaras, Hármas Halom

Magyarok földje Madarason.
A kulturális és történelmi emlékhely
tervezési és elrendezési elveinek egységgé formálása Merencsics Tibor rajz és művészettörténet szakos tanár és szobrászművész nevéhez fűződik. A hármas halmon elhelyezett - hét kőből álló -kőcsoport kompozíciós törvénye a magyar szent korona szerkezeti szabályaira épült. A szobrász
az eredeti állapotban meghagyott, különböző színű és felületű kövekre a magyar nemzetség
történelmének legfontosabb mérföldköveit megörökítő jeleket véste. A szimbólumok az
őshazára, a honfoglalásra, az államalapításra, Madaras község 1787. évi betelepítésére, az 1848-49-es szabadságharc és a trianoni eseményekre, a 20. és 21. század háborúinak áldozataira,
valamint hazánk Európai Unióba történő belépésére emlékeztetnek bennünket.
Az ország 19 megyéjéből cseréptégelyekben érkezett egy-egy maroknyi az anyaföldből. De
jöttek küldemények az ország határain túlról is: mindenhonnan, ahová eljutott a madarasiak
kérése.
A három részre osztott halom tetején kialakított
tűztér alatti ereklyeföld-tartóban helyezték el az ország megyéiből és a határon túlról érkező
földadományokat. A domb tetején az emlékkövek és tűztér hátterében az összetartozás és az összefogás érzését jelentő új ereklyés országzászlót emelték.