A porondmester vacsorája
Автор: Gábor Miklós Nagy
Загружено: 2022-09-11
Просмотров: 23
A XXV. Aquincumi Költőverseny döntős költeménye
Előadja: Papp Dániel színművész
Budapest, katonavárosi amfiteátrum
Nagy Gábor Miklós: A porondmester vacsorája
Egyszer, régen még ez a cirkusz volt a varázslat.
Fényes hangszereken rézfúvós zenekar
játszott, s közben fókák, tigrisek és elefántok
alkották a csodát lent, a porond közepén,
a hozzá artisták, zsonglőrök, furcsa bohócok
bűvölték el a több ezres publikumot.
Pompás volt ez a foltos sátor, gyúltak a fények,
és a porondmester fess volt és fiatal...
Jártuk mind a világot a cirkuszi nagy karavánnal,
két hét Róma után Berlin, majd Lisszabon...
Emlékszem, hogy a hercegné gratulált Monacóban,
nem játszott soha más ott még ekkora show-t -
és az aranypoharakban pezsgő volt, s kaviárt is
kaptunk, sajtokat és jó füstölt lazacot.
Mekkora élet volt! Szép volt, de minek keseregjek...
Boldogan éltünk. Ám most már más a világ.
Más ez a kor: gyorsabb, s nem elég izgalmas a cirkusz,
tévén jön, s mobilon kismiliónyi varázs,
s olykor még a bohócot is unja a sok kicsi gyermek,
és inkább a neten nézi a sok ripacsot...
Azt hiszem, éppen elég a panaszból... Kész a lecsó is
nincsen aranytányér, és ez nem kaviár -,
ennyire futja: lecsó a porondmester vacsorája,
mellé tegnapi és száraz már a kenyér.
Ennyire futja az állami nyugdíjból az öregnek,
virslit kapsz bele, nem kolbászt, debrecenit.
Fogd meg a tányért, drága barátom, szedd ki magadnak,
s hozzá cserszegiből fröccsöt készitek én.
Доступные форматы для скачивания:
Скачать видео mp4
-
Информация по загрузке:
