Cameroceras Bemutatása - Magyarul

Ebben a videóban az óriás Cameroceras-t mutatom be. A Cameroceras az ordovícium időszakban nagyjából 485-443 millió évvel ezelőtt élt, és világszerte elterjedt volt. Bár az, hogy a genus pontos hány fajt tartalmaz, és az hogy közülük melyikek az érvényesek, még viták tárgyát képezik, de széles körben 18 fajt fogadnak el a szakemberek. A Cameroceras méretei széles skálán mozogtak, egyes fajok között voltak, óriások és parányok is, de a nagyobb formák csupán az ordovícium vége felé fejlődtek ki. Az egyik faj, a svédországi bodai mészkőből származó Cameroceras turrisoides a becslések szerint körülbelül 2 méter hosszú volt, míg a Cameroceras rowenaense nagyjából 70 centiméteresre nőtt. Ezzel szemben a legnagyobb fajok hossza elérhette akár a 7-8, esetleg 9 méteres hosszúságot, mellyel kijelenthető, hogy a Cameroceras volt a valaha élt egyik legnagyobb puhatestű. A rokonai között, csupán az anatómiailag szinte megkülönböztethetetlen Endoceras giganteum volt hasonlóan gigászi méretű. A Cameroceras egy lábasfejű vagy fejlábú volt, a puhatestűeknek ugyanazon a csoportjába tartozik, ahová a polipok, a nautiluszok és a tintahalak. Az állat egyetlen része, amely megkövesedett, az a hosszúkás háza. A többi Orthocone-minőségű nautiloidhoz hasonlóan a Camerocerasnak is keskeny kúpos háza volt, sima, egyszerű varratokkal, amelyek belső kamrákat osztottak szét. Keresztmetszetében a ház lehet tökéletesen kör alakú vagy kissé benyomott. A mai is élő lábasfejűekkel, különösen a házas nautilusszal való összehasonlításból, több következtetés is levonható, a Cameroceras biológiájára nézve. Az állat fején lágy izomszövet lehetett, amely a ház nyílásánál helyezkedett el, és a köpeny a házon belül feküdt védelem céljából. A csápok a fej tövéből nőttek volna ki, és ezeket a végtagokat a zsákmány állatok megragadására és manipulálására használták fel. Ezen csápok tövénél a szájüregben, hasonlóan a mai fejlábúakhoz, egy kemény keratinos csőr helyezkedett le, mely feladata a levadászott áldozatok vázának, a lenyelhető részekre való szétroppantása volt. Ez a csőr feltételezhetőn rendkívül erős lehetett, elég erős ahhoz, hogy áttörje vele például az akkoriban élt ízeltlábúak kemény külső vázát. A modern fejlábúak csőrei egy radulát vagy „fogazott” nyelvet tartalmaznak, amelyet arra használnak, hogy a zsákmány héjából lágy szöveteket reszeljenek ki. Valószínűsíthetően a Cameroceras is rendelkezett ilyesmivel. A genus a saját környezetében egyértelműen csúcsragadozó volt, fő táplálékait az ízeltlábúk és más puhatestűek jelenthették. A Cameroceras kihalása pontosan nem világos, de összefüggésben van az ordovícium időszak végét lezáró, ordovícium-szilur kihalási eseménnyel. Azonban ennek a tragikus történésnek a pontos okát, még napjainkban is csak találgatások övezik. A legelfogadottabb elképzelések szerint, egy külső behatású ok, például egy gammavillanás okozhatta, melyet pedig, ahogy az a kőzetekből kiderült, egy jégkorszak követett. Ennek és még rengeteg más tényező hatására következhetett be egyrészről a Cameroceras, másrészről pedig az akkor élet legalább 50%-nak a teljes kipusztulása. Figyelem: a videóban elhangzottak a jövőben lehet, hogy változnak, ahogy új leletek kerülnek elő úgy ez átírhatja az egész eddigi feltételezéseinket. Emiatt ne csak erre az egy videóra építsétek a tudásotokat a téma kapcsán.

0:00 Intro
0:30 Bevezető
1:16 Felfedezése és a besorolásával kapcsolatos problémák
3:46 Mérete/Jellemzői
5:53 Vadászati stílusa
6:50 Kihalása
7:30 Médiai hatása
8:36 Végszó
9:30 Outro