Váraink 10 - Bátorkő vára, Várpalota

A vár a 13. - 14. század fordulóján keletkezhetett, ekkor a terület a Konth család birtoka volt. 1271-ből származik két oklevél is, amelyben a Szalók nemzetség birtokmegosztásával foglalkozva szerepel a "Tikolföld a Várad erdővel" megjelölés. Ez arra utal, hogy valószínűleg ekkor már áll Bátorkő vára, és egy későbbi oklevélből ki is derül, hogy Bátorkő a Tikolföld birtokon áll.
Bátorkőt először 1326-ban említik oklevélben, ekkor a Csák nembéli István fiai, Péter és István a Tykolfeldeu birtokon álló Bátorkő várát a hozzá tartozó falvakkal és birtokokkal együtt elcserélik Dombó és Nyék várakért, és a hozzájuk tartozó birtokokért Károly Róbert királlyal. Ugyanezt a cserét említi I. Lajos király 1350.11.18-án kelt oklevelében, amelyben nagy pecsétje alatt tanúsítja, hogy megjutalmazza Tót Lőrinc mester fiait, Miklós királyi pohárnok mestert, valamint Leukust és Bertalant hűséges szolgálataiért, és nekik, valamint örököseiknek adományozza a néhai apja, I. Károly király által csere címén megszerzett Bátorkő várát a hozzá tartozó birtokokkal.
1366.07.11-én Egyed zirci apát és János, Bátorkő várnagya jelentett Konth Miklós nádornak, miszerint parancsára Heym fia Benedek mester Zala megyei Galsa és a bakonybéli apát Veszprém megyei Ganna nevű possessiójának határát megjárták és a possessiók hasznait megbecsülték. Ebből tudjuk, hogy ekkor várnagya János volt.
Egy 1409-ben keletkezett oklevél említi meg Keszi Balázst, mint Bátorkő várának várnagya és Palota udvarispánja.
1525.06.21-én kelt a fehérvári Szent István király-egyház kereszteseinek oklevele, melyben bizonyítja, hogy Sarlay István, Gwth-i Orzagh (Guti Ország) Ferenc, Imre és Dorottya, Bwchan-i (Bucsáni) Korlathkewy (Korlátkői) Péter királyi udvarmester, valamint Borbála, Chakthornya-i (Csáktornyai) Ernsth János felesége nevében eltiltott mindenkit más várakkal együtt Bátorkő várának elfoglalásától, a királyt ezek eladományozásától és beleegyezésének megadásától, minden hiteles helyet pedig ezzel kapcsolatos oklevelek kiállításától.
Radnai Lóránt leírása szerint Pusztapalota egy kis fellegvár, mely négy, egymástól elkülöníthető épületrészből állt. Csak a sziklabérc nyugati oldaláról volt megközelíthető, itt állott az udvart kerítő és bejáratot védő fal, és e fölött magasodott a 3 emeletes torony, amelyből csúcsíves ajtón keresztül egy híd vezetett az átjáró toronyba. Ezen keresztül keskeny, többlépcsős folyosó vezetett a negyedik épületrészbe, az alsó toronyba. A torony kb. 15 m magas, 3 emeletes és 6,5 x 5 m alapterületű volt. 2,20 m vastag terméskő falai voltak, kívül vakolva. Itt volt kapcsolata a völgy nyugati oldalával, és egy árok húzódhatott a vár bejárata előtt, amelyet ma már feltöltöttek a leomlott falrészek. Az árkon keresztül felvonóhíd vezethetett, amelyen át az elő udvarba lehetett jutni. Az udvart határoló falak a torony falaihoz hasonlóan a sziklára vannak ráépítve, és csak a hátsó kisebb torony északi fala nyúlik le egészen a völgy aljáig, amelyet 1,5 m magas támpillér erősít. Az elő udvarból a sziklába vájt keskeny, most is látható feljáró vezetett a torony földszintjébe, ami kb. 4,5 m magas, a többi emeleti helyiség 3 és 2,8 m magas volt. A helyiségek mennyezetét tartó fagerendák nyílásai még jól láthatók. A földszintről az I. emeletre vezető lépcső a nyugati, a II. emeletre vezető a keleti oldalon volt. A földszinti csúcsíves ajtón keresztül jutunk ki egy nyitott részre, ahol a szikla egészen meredek. A nagy torony északi részén egy falmaradványt látunk, amely azt a nyitott részt védte. Az átjáró tömbjének keleti oldalán észlelhető homorú fal arra mutat, hogy itt egy fallal elzárt helyiséget hoztak létre. Most oly keskeny a nagy toronyból vezető átjáró, hogy csak a sziklához erősített vaskorlát segítségével lehet átjutni az átjáró részbe. Az alig 50 cm széles lépcsős folyosó feletti gerendák gyámlyukai, és a ma is meglevő meredek lépcsők jól láthatóak. Az átjáró folyosón keresztül érünk le a 3,50 x 5,50 m méretű kis toronyba, amely minden oldalon ablakkal rendelkezett. A nagy torony ablaknyílásai még jó állapotban vannak, legérdekesebb az I. emelet keleti falában levő, kis benyíló fülkévé kiképzett ablak, amelyben ülőpadka is volt. Ez a román ízlésű ablak is utalhat a vár építési idejére.
Bátorkő a török hódoltság idején pusztult el, de ennek pontos idejét nem tudjuk. Csak ezután kapta a Pusztapalota nevet. Az utolsó okleveles adat 1559-ből maradt fenn. Feltehetően a XVI. század második felében már elhagyatott volt, és fokozatosan romba dőlt. A XIX. században villámcsapás érte, ekkor kapta a kegyelemdöfést.

Zene:
Kobzos együttes - http://www.kobzos.hu/