Bei mir bist du shein (Yiddish song) Sabbathsong Klezmer Band & Budapest Ragtime Band

Bai mir bisdu sejn
Ének: Masa Anita-Bódi Mónika-Masa Tamás
Hangszerelés: Szentkirályi György
2024 őszén a Zsidó Kulturális Fesztiválon Örömzene volt a javából - klezmer, ragtime és fergeteges hangulat a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában. A Sabbathsong Klezmer Band és a Budapest Ragtime Band koncertje nemcsak számukra jelentett örömzenélést, de a közönségnek is ritka jó zenei élményt nyújtott. A héber és jiddish dalok mellett elhangoztak, operett és opera feldolgozások, sőt egy dal erejéig megemlékeztünk Hofi (Hoffmann) Gézáról is.
A "Bei Mir Bistu Shein" "minden idők legismertebb és leghosszabb ideig uralkodó jiddis színházi dala a világon" Sholom Secunda Oroszországból 1906-ban, vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol dallamokat komponált a jiddis színházak számára. Jacob Jacobs szövegíróval közösen 1932-ben, megalkotta a Men Ken Lebn Nor Men Lost Nisht (I would if I Could ) című jiddis operettjét. Ennek az egyik betét dala volt eredetileg a "Bei Mir Bistu Shein" . A dal eredeti jiddis nyelvű változata duett , egy férfi és egy nő váltakozva énekli a sorokat egymásnak.
Amikor az I would if I Could egy évig van műsoron. Anyagi gondok Sholom Secunda harminc dollárért eladta a dal jogait. 1937-ben a jogokat Sammy Cahn szövegíró és dalszerző szerezte meg. Cahn, Saul Chaplin zeneszerzővel és zenei rendezővel együtt angol nyelvű szöveget ír a dalhoz, bár a cím jiddis maradt, és a ritmust úgy alakította, hogy az még jellemzőbb legyen az 1930-as évek swing zenéjére.
Az Andrews Sisters 1937. november 24-én rögzítette a dal angol nyelvű változatát. Ők lettek az első női énekegyüttesek, akik Aranylemezt érdemeltek ki ezzel a dallal.
A „Bei Mir” hollywoodi filmekben is szerepelt, köztük a Swing 1938-ban, Oscar Micheaux rendezett. Nem sokkal később átkelt az Atlanti-óceánon, és olyan nyelvekre is lefordították, mint a francia, a svéd, a norvég és a lengyel.
A dal fogadtatása 1938-ban, a náci Németországban, szintén nagy siker lett.
A német rádió újszerű címével gyorsan felkapta a dalt. Noha Joseph Goebbels propagandafőnök kimondta, hogy a jazz és a swing „elfajzott műfaj”, lehetetlennek bizonyul leállítani őket, mert annyira népszerűek a civilek és a katonák körében. Sörházakban a nácibarátok gyakran kórusba énekelték a dallamot azzal a téves benyomással, hogy ez egy " Goebbels által jóváhagyott " német ballada. Állítólag maga Adolf Hitler is nagyon kedvelte a dalt. Azonban nagy felzúdulás támadt, amikor hirtelen felfedezték az eredetét és ezt széles körben nyilvánosságra hozta a sajtó. Ezt a kínos felfedezést követően, mivel "a náci rezsim alatt tilos volt a zsidó származású zeneszerzők bármilyen zenéje", a dalt az állami hatóságok azonnal betiltották Németországban.
A dalt azonban Goebbels zenei propagandagépezete, a Charlie and His Orchestra a háború alatt átdolgozta. A népszerű jazz dalokat, köztük a „Bei Mir”-t is visszajutatta a szövetséges rádióhullámokba, ám újra írt fasiszta szövegekkel: „A mi földünk szép, szép, hamarosan ez lesz a világ/Mert Londonban és New Yorkban kibontották a vörös zászlókat.”
A háború után, amikor a dal jogai 1961-ben, újra Secundához kerültek, a zeneszerző új musicalt készített, amelyet legnagyobb slágeréről neveztek el "Bai mir bistu sejn".

traditional klezmer music
jewish music
klezmer cover