Középkori szerzetesek 01 - Nagyvázsonyi Pálos kolostorrom, Klastrom

Kinizsi Pál Születésének idejére és helyére több elmélet is született. Vitézlő iskoláit Magyar Balázs, korának kiemelkedő hadvezérének keze alatt végzi. Nevével először az 1468-évi cseh hadjáratban találkozunk, mint Mátyás király alvezéreinek egyike. Részt vesz Mátyás király szinte valamennyi hadjáratában. Mátyás király a vázsonyi birtokot 1472-ben hűséges szolgálataiért Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál 1479-ben Temes vármegye főispánja és az Alsó részek főkapitánya. E tisztében hajtja végre a magyar hadtörténelem egyik legragyogóbb ütközetét, 1479. október 13-án a kenyérmezei diadalt, mely évtizedekre meghatározza a magyar-török háború sorsát.
1483-ra felépül a Pálos kolostora. A mondai hagyomány szerint Kinizsi Pál egyik török rabjának váltságdíjából épült a kolostor. Az alapítók célja az volt, hogy ez legyen a családi temetkezőhelyük. A kolostor alapítólevele tartalmazza Kinizsi Pál és Magyar Balázs akaratát, mellyel kinyilvánítják szándékukat, miszerint „ö és családja üdvösségére” kolostort alapítanak. A kolostor az alapítóktól és a környékbeli nemesektől számos adományban részesül. A falvak, halastavak, malmok és egyéb birtokrészek lehetővé teszik a kolostor működését. A hagyomány szerint 26 személy eltartására volt elégséges az alapítvány. A kolostor templomát Szent Mihály tiszteletére szentelték föl. Temploma nagyméretű, 31 m hosszú, szentélye 8, hajója 9,5 m széles, egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel. Egykor pompás gótikus hálóboltozat fedte. A szentély végfala teljes magasságban megmaradt. A templom hajójának csak alapfalai maradtak. A templom északi oldalához épült hozzá a kolostori négyszög, amelynek a templomhoz közeli falrészletei magasabban állnak. A kolostorhoz gazdasági épületek is tartoztak.
Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból, Tálodról hozatta. Vázsonyt 1488-ra már a megye jelentős falvai közé sorolták. A kolostorban művelt szerzetesek éltek. Munkálkodásuk gyümölcsei közül máig fönnmaradt négy kézzel írott kódex. 1493 körül Benigna számára Kinizsi Pálos kolostorában készül el az a magyar nyelvű imádságos könyv, melyet Festetich-kódex-nek hívunk.
Kinizsi Pál haláláig a Délvidéken megakadályozza, hogy a törökök nagyobb hadműveleteket indítsanak magyar területek ellen. 1494. november 29-én Szendrő ostroma közben, Szentkelemen nevű településen éri a halál. Holttestét az általa alapított vázsonyi pálos kolostor templomában helyezik végső nyugalomra. 1508-ban Kinizsi özvegyének, Magyar Benignának második férjét, Horváth Márkot is a Szent Mihály templomban temették el.
1513-ban egy M. nevű, pálos szerzetes készíti el a ma Czech-kódexként ismert, újabb magyar nyelvű imádságos könyvet Benigna számára. Ezen kívül még egy kódex készült a veszprémi apácák számára. 1518 körül másolhatták a negyedik kódexet a szomszédos Csepely faluban élő Simon nevű kisnemes részére, mivel az egyik lapon Remete Szent Pál ereklyéjének helyeként a budai Szent Lőrinc kolostor van feltüntetve, amit azonban a mohácsi csatavesztést követően feldúltak a törökök, és a szent csontjait a pálosok elmenekítették. A vázsonyi pálosok világi személyek számára is készítettek kódexeket. Az 1516-os Gömöry-kódexet a Nyulak-szigetén élő, Krisztina nevű domonkos apáca megrendelésére készítették. A kódex imádságait a másolók válogatták össze. Az egyik másoló a vázsonyi kolostor szerzetese, Tétényi Pál volt.
Magyar Benigna Hunyadi Mátyás hadvezérének, az Abaúj vármegyei nemesi családból származó Magyar Balázsnak a leánya. Mivel Kinizsivel utódjuk nem született, a Kinizsi vagyon a hadvezér fegyvertársára, Szapolyai Istvánra szállt. Magyar Benigna ezután még kétszer ment férjhez, hozományként mindkét újabb házasságába magával vitte a vázsonyi uradalmat. Előbb Kamicsáci Horváth Márk neje, majd pedig egy ifjú hozományvadász, Kereki Gergely felesége lett. Ez utóbbinak egy félrelépése kiderült, ezért Benigna asszony szolgáival a Kinizsi vár bástyájáról Kerekit a mélybe dobatta. Királyi kegyelem követte a gyilkosságot, amit Benigna atyja és első férje dicső tetteinek köszönhetett.
Magyar Benigna halála után férjének, Kamicsáczi Horvát Márk rokonaira száll Vázsonykő vára és a hozzá tartozó birtokok. A török előre nyomulása során a környék földesurai, a devecseri Csóronok, a rátóti Gyulaffyak, a vázsonyi Horváthok megsemmisítenek minden nagyobb építményt, melynek védelméről nem tudnak gondoskodni. 1543-ban Siklós, Pécs, Pécsvárad, Esztergom, Tata és Vitányvár után török kézre került Székesfehérvár, a Magyar Királyság koronázó városa. Fehérvár elestét követően elhagyták a pálos szerzetesek vázsony kolostorát. A kolostor sorsát megpecsételte 1552-ben Veszprém várának török kézre kerülése.
Benigna második férjének rokonai a vázsonyi katonákkal a pálosok minden tiltakozása ellenére előbb kifosztják, majd azért, hogy a törökök nehogy elfoglalják és erődítménnyé alakítsák, a Tálodi kolostorral együtt felrobbantották. Az egész létesítményt fal övezte.